Dr. Kuti Lajos
sebész főorvos, proktológus
Epekövesség (cholelithiasis)
Az epehólyag a máj alsó felszínén, a két lebeny
határán helyezkedik el, a májhoz általában laza
kötőszövet rögzíti. Hossza 8-10 cm, űrtartalma 30-
60 milliliter. Fala néhány milliméter vastag,
részben simaizom alkotja, belsejét nyálkahártya
béleli. Az epehólyagot a 1-2 cm hosszú
epehólyag-vezeték köti össze a közös
epevezetővel. A közös epevezető a máj két
lebenyéből gyűjtve össze az epét, halad tovább a
patkóbélbe, ahol egy körkörös záróizom
helyezkedik el. Mielőtt a patkóbélbe lépne, az
esetek egy-részében egyesül a hasnyálmirigy
kivezető csövével. A közös epevezeték bal oldalán
fut a máj tápláló verőere, a kettő között és mögött
a páratlan zsigeri szervek (belek, lép,
hasnyálmirigy) vénás vérét összegyűjtő visszér.
Étkezés hatására az epehólyag összehúzódik, az
epevezeték záróizma ellazul és az epe, a
hasnyálmirigy emésztőnedvével együtt kerül a
patkóbélbe. Az epét a máj termeli, sárga színét a
bilirubin adja, ami a vérfesték lebomlásából és máj
által történő átalakításából származik. Az epe
tartalmaz még koleszterint, epesavas sókat,
elektrolitokat, nyákot és egyéb zsírszerű (lecitin)
anyagokat. A májban termelődő epe az
epehólyagban raktározódik, besűrűsödik. Naponta
© RDI Kreatív Stúdió Kft. Minden jog fenntartva! 2010 -